|
17Szent Ignác oltára  Szent Ignác 1491-ben született Loyolában, egy baszk nemesi család sarjaként. Az akkori lovagi eszményeknek elkötelezetten udvari kiképzésben részesült, és katona lett belőle. Egy csatában szerzett súlyos sebesülése miatt hónapokig ágyban kellett maradnia. Ekkor indult el benső átalakulása. Immár Isten nagyobb dicsőségére akarta feltenni életét. Lelki élményeit és tapasztalatait a Lelkigyakorlatok című könyvében írta meg úgy, hogy ez alapján mások is hasonló átalakulást tapasztalhassanak meg. Néhány barátjával, közöttük Xavéri Szent Ferenccel és Fáber Szent Péterrel 1534-ben szövetséget kötött Párizsban, és mindnyájan szüzességi és szegénységi fogadalmát tettek. Ebből a baráti körből egy új típusú katolikus szerzetesrend fejlődött ki. Tagjai az imádságban teljesen Jézus szemlélésére és a saját lelkiismeretük szavára irányulva, rugalmas tevekénységben, egészen az Egyház és az emberek szolgálatára kötelezik magukat. Mindnyájuknak készen kell állniuk, hogy oda menjenek, ahová elöljáróik küldik őket. Ezt Jézus Társasága Rendalkotmánya írja elő, amelyet Szent Ignác fogalmazott meg. |